üvegművészet

Az üvegcsűrökből a 19. század során fejlődtek ki az első üveggyárak, amelyek közül a századfordulón a ma Szlovákiához tartozó Zay-Ugróc (a Schreiber-gyár) volt a legjelentősebb. A gyár által készített historizáló, zománcfestéssel díszes darabok technikailag-művészileg kiemelkedő értéket képviselnek; ráadásul itt tevékenykedett a szecesszió korának legjelentősebb magyar üvegtervezője, Sovánka István. Gallé módszere szerint dolgozott, azaz több színes üvegréteget vitt fel edényeire, s az ábrázolás mintáját követve mindig a kívánt színig marta le a felületet. Díszes vázái és edényei mellett is kitűnik különlegességével az 1896-os millenniumi kiállításra készített, evangéliumi jelenetekkel díszített keresztelőmedencéje, amelyet egy másik zay-ugróci gyár kivitelezett.Az üvegcsűrökből a 19. század során fejlődtek ki az első üveggyárak, amelyek közül a századfordulón a ma Szlovákiához tartozó Zay-Ugróc (a Schreiber-gyár) volt a legjelentősebb. A gyár által készített historizáló, zománcfestéssel díszes darabok technikailag-művészileg kiemelkedő értéket képviselnek; ráadásul itt tevékenykedett a szecesszió korának legjelentősebb magyar üvegtervezője, Sovánka István. Gallé módszere szerint dolgozott, azaz több színes üvegréteget vitt fel edényeire, s az ábrázolás mintáját követve mindig a kívánt színig marta le a felületet. Díszes vázái és edényei mellett is kitűnik különlegességével az 1896-os millenniumi kiállításra készített, evangéliumi jelenetekkel díszített keresztelőmedencéje, amelyet egy másik zay-ugróci gyár kivitelezett.A századforduló magyar üvegmívességének legnagyobb egyénisége Róth Miksa volt. Elsősorban mesterember, aki apja műhelyében és középkori elődei munkáit tanulmányozva sajátította el szakmájának fortélyait. Törekvése arra irányult, hogy a katedrálisok korának üvegablakaihoz mívességben, művészi kvalitásban egyaránt méltó darabok kerüljenek ki keze alól. A századfordulós reprezentatív épületekhez számos ablakot készített. Az ő műhelyéből kerültek ki többek között az Opera, a Parlament, a Vajdahunyadvár, a Zeneakadémia stb. üvegablakai. A kompozíciók részben az építészektől származtak, részben ő maga rajzolta őket. Ugyanakkor Róth Miksának döntő része volt az új stílus, a szecesszió meghonosításában, elterjesztésében is. A kartonokat ez esetben festők szolgáltatták a számára. A Schiffer-villa (Vágó József épülete) Kernstok által tervezett üvegablakai elpusztultak (csak a tervek maradtak ránk), épségben vészelte át azonban a háború megpróbáltatásait a Rippl-Rónai által az Ernst Múzeumba tervezett üvegablak, vagy a Japán kávéház egykori telefonfülkéjének több táblája, amelyeket ma az Iparművészeti Múzeum őriz. Rippl-Rónai üvegtárgyakat is tervezett az Andrássy-ebédlő számára. Ezeket a Zsolnay-kerámiákkal rokon, floreális díszedényeket azonban külföldön készítették el (Friedrich Zitzmann, Wiesbaden).A szecesszió más felfogását képviseli a Gödöllői Művésztelep két vezető alakja, a festő Nagy Sándor és Körösfői Kriesch Aladár. Népballadákat feldolgozó és azok drámai előadásmódját dekoratív stílusra váltó színes üvegablakokat készítettek a marosvásárhelyi Kultúrpalota számára. Ezeket úgyszintén Róth Miksa műhelyében kivitelezték.

{III-107.} Róth Miksa üvegmozaikkal is foglalkozott. Belőle a szecesszió dekoratív előadásmódjához igazodó díszítményeket készíthetett olyan funkcióra (falikép, kandallókeret), amire az üvegablak nem alkalmas. Girgl Henrik budapesti műhelyében ugyancsak készültek szép üvegtárgyak, a pécsi Zsolnay-gyárban pedig üvegedényeket díszítettek.

A két háború között is aktívan dolgozott a Róth-műhely; ekkori munkáit egyértelműen a historizmus jellemzi. A templomépítészet megszaporodó produkcióiban, illetve a kultuszkormányzat által életre hívott és Gerevich Tibor patronálásával működő „Római iskola” szellemi légkörében magától értetődően kapott teret az üvegablak. Vezető képviselője Sztehló Lili volt, aki Vaszary János növendékeként és a bécsi avantgárd közvetlen ismeretéből fakadóan szinte predesztinálva volt erre az attraktív ábrázolásmódot kívánó műfajra. Az 1920-as évek derekán készült a még art deco stílusban fogant győri gyárvárosi templom üvegablaka, egy évtizeddel későbbi a két Árkay által tervezett városmajori templom üvegablak-sorozata.